A Balaton üdülőterülete az egyik legnépszerűbb desztináció az országban. Ebben kiemelt szerepe van a Nyugat-Balatoni térségnek is. A térség egyik központja Keszthely, amely többek között megújult belvárosával és folyamatosan fejlődő Balaton-parttal várja vendégeit. A történelmi város elválaszthatatlan része a barokk stílusú Festetics-kastély. A gyönyörű épület egyedülálló kiállításai mellett nyaranta rangos előadásoknak ad otthont. A másik központ Hévíz, amely szintén jelentős szerepet tölt be a régióban, köszönhetően a világon egyedülálló, nemzetközileg is elismert, természetes gyógytavának.
A Balaton-parti szomszédos települések, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Balatongyörök szintén kellemes úticélok akár kerékpárral a Balatoni Bringakörúton, vagy egy gyalogtúra keretében a Keszthelyi-hegységben. A térség a fentieken kívül lankás domboldalaival, zamatos boraival, selymes vizű strandjaival, kihűlt vulkánok melegét őrző gyógyvizeivel, gazdag növény és állatvilággal várja az idelátogatókat. A közeli Kis-Balaton természetvédelmi terület, nemzetközi jelentőségű madárélőhely.
Hévíz, a vulkánok földjén
Hévíz egy rendkívül izgalmas, összetett város abból a szempontból, hogy az utazóközönség több szegmensét is ki tudja elégíteni. A város elsősorban természetesen a Hévízi gyógytóról ismert, amely a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava. A tó eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton is létrejött. Ekkor ugyanis vulkánok törték meg a térség kinézetét. A vulkáni utóműködések során létrejöttek a hőforrások, így például az Őshévíz is.
A tó vize állandó mozgásban van balról jobbra, ill. fentről lefelé, amely biztosítja, hogy a melegvíz állandóan felfelé tart. A kétirányú áramlás állandóan mozgásban tartja a tó vizét és így masszírozó hatást érezhetnek a fürdőzők. A víz hőmérséklete nyáron akár elérheti a 33-36 °C-ot, de télen sem megy 23-25 °C alá.
Kis-Balaton
A Kis-Balaton hazánk egyik legkülönlegesebb tája a Keszthelyi-öböl délnyugati csücske mellett található. A XVIII. század végéig nem tettek különbséget a Kis-Balaton és a Balaton között, ugyanis ez a terület valamikor még a tó öble volt. A Kis-Balaton 1951 óta védett nemzeti szinten, 1979 óta pedig a Ramsari Egyezmény (nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek egyezménye) által jegyzett terület. A Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet 1986 óta óvja a területét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részeként, továbbá 2004 óta kiemelkedő egysége az Európai Közösség természetvédelmi hálózatának, a Natura 2000-nek is.
A közel 150 négyzetkilométeres országos jelentőségű védett területet elsősorban madárvilágáról ismerik a turisták és a szakemberek, de ezen kívül főleg az élőhelyek mozaikossága és fajgazdagsága révén más élőlénycsoportok jelentősége is számottevő.
A Kis-Balaton területének nagy része csak szakvezetéssel látogatható, de így is bőven rendelkezésre áll szabadon látogatható zöld terület. Ilyen területek a Kis-Balatonon például a Kányavári sziget, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, a zalavári Kis-Balaton bemutatóház, a Vörsi Tájház vagy éppen a fenékpusztai Kis-Balaton Látogatóközpont.
